Állás és Munka Hírek-lapszemle
Figyelmeztetnek a szakemberek, hogy túl sok időt töltenek az álláskeresők a neten és a cégek részéről a válasz nélkül hagyott jelentkezés negatívan hat a munkavállók mentális állapotára.
A végtelenített görgetés és a negatív hírek kényszeres fogyasztása már az álláspiacot is elérte, ahol a reménytelennek tűnő keresés mentális összeomláshoz vezethet. Ez a „Doomjobbing” jelenség. Mi is ez pontosan és mit tehetünk ellene? A modern technológia é...
Bővebben...
Bővebben...
Egy évnél is tovább tart munkát találni hazánkban, a munkaerőpiacon bizonytalanság is tapasztalható. A vállalatok óvatosabbak az új munkaerő felvételénél.
Lassan gyengül a magyar munkaerőpiac: csökkent a foglalkoztatottak száma, miközben hosszabb lett az álláskeresés átlagos ideje is. A KSH friss adatai szerint 2026 első negyedévében 65 ezerrel kevesebben dolgoztak, mint egy évvel korábban, a munkanélküliségi ráta pedig 4,7 százalék volt. A ma...
Bővebben...
Bővebben...
Kereslet és kínálat jellemzi a magyar munkaerőpiacot, a cégek előszeretettel foglalkoztatnak inkább hazai munkásokat. A kedvezőtlen gazdasági helyzetben a kivárás a jellemző.
Az elmúlt évek gazdasági lassulása már a munkaerőpiaci adatokban is látható. A munkanélküliségi ráta közel 5 százalékra emelkedett, ami közel egy évtizede nem látott szintnek számít, miközben a foglalkoztatottak száma egy év alatt mintegy 60–70 ezer fővel csökkent. A roml...
Bővebben...
Bővebben...
Úgy tűnik megállt a magyar munkavállalók külföldre vándorlása, ami annak is köszönhető, hogy a hazai vállaltok többféle juttatást adnak dolgozóiknak, ami vonzó tényezőt jelent.
A magyar munkaerőpiacot érintő kivándorlás az elmúlt évtizedben jelentős volt, de a legfrissebb adatok a tendencia mérséklődésére utalnak. Magyarország elvándorlási mutatója uniós összehasonlításban a középmezőnybe tartozik, és egyre több tényező szól a hazai munkaválla...
Bővebben...
Bővebben...
Hazánkban több a női diplomás, mint a férfi. Az unióban fontos célkitűzés, hogy növelni kell a diplomások arányát, Magyarország az uniós átlagtól 10%-al marad el ezen a területen.
A felsőfokú végzettséggel rendelkező 25–34 évesek aránya Magyarországon az elmúlt 10 évben 30–33 százalék között alakult, jelenleg az uniós átlagtól több mint 10 százalékponttal marad el. A 2021–2030-as időszak európai uniós stratégiai célkitűzései között kiemelt fon...
Bővebben...
Bővebben...